2009-10-04

Cross Borns - A Gyűrűk Ura: Kalandozás Középföldén

Előadó: Cross Borns
Album: A Gyűrűk Ura: Kalandozás Középföldén
Stílus: Epic/Symphonic/Power Metal
2001
Nail Records


Külföldön Arjen Anthony Lucassen jóvoltából a metal opera új reneszánszát éli, már több, mint egy dekád óta. Az Ayreon projekt valamennyi albuma mind metal opera koncepcióra épült, ezzel is népszerűsítve magát a műfajt. Nem is kis sikerrel: külföldön, név szerint Németországban a hatalmas arcú, power metal imádó Edguy énekes, Tobias Sammet alkotta meg a saját operavilágát Avantasia névvel - aminek az eredetileg tervezett két album mellé idén jön a folytatás The Scarecrow címmel -, és itthon is akadt követője. A Cross Borns, egy tatabányai szerepjáték és fantasy imádó power metal zenekar személyében az első - és eddig egyetlen - magyar Metal Opera is megszületett. A trendet nem követték bár, hogy saját, új világba kalauzolja a hallgatókat, de ez nem is baj, ugyanis, ahogy a cím is mutatja, nem messzibbre, mint J.R.R. Tolkien legendás világára visz minket, hogy - mostmár könyv, rajzfilm, film és stb. formátumon kívül - újra elmesélje nekünk Frodó, a Szövetség és a Gyűrű történetét.
A világon nem ez az egyetlen Gyűrűk Urás metalzene. Gondoljunk csak az Elvenking-re, akik a nevüket is Tolkientől kölcsönözték, vagy a Blind Guardianra, akik pedig a Szilmarillokat zenésítették meg - nem is rosszul! Mivel a fantasy, mint irodalmi és egyéb, nem zenei műfaj virágkorát éli, ez kihat a zenére is, főleg az arra fogékony power metal stílusra. De visszatérve a Cross Borns lemezéhez, a dalok többsége már angol nyelven megjelent a 2000-es kiadású Tales of a Winter Night lemezen, csak magyarosítani kellett - és persze megszerezni a Gyűrűk Ura jogokat. Somlói Ferenc és zenekara viszont gondolt egy nagyot: ha az Ayreonnak sikerült rendkívül jó zenészeket összegyűjtenie, nekik miért ne sikerülne? Így készült el a Cross Borns, mint metal opera. Bár hír nincs róla, hogy színpadon játszanák, de olyan jól sikerült megszerkeszteni a lemezt, hogy akár lehetne is.
Rengeteg a folk, népi hangszer a lemezen. Hegedűvel, üstdobokkal indul az Isildur Átka. A lemez történetét nem szeretném elmondani, azt úgyis tudja mindenki - aki nem, az meg vessen magára. A dalban a Nagy Kórus szólal meg, ami az összes előforduló zenész és énekes hangját tömöríti magába, illetve Szauron hörgését személyesíti meg Mikus Tamás, az Agregator frontembere.
Ezt az Egy rég várt ünnepély követi, akusztikus gitárokkal, hegedűvel, majd keményebb zenével. Bilbó hangját Somlói Ferenc adja, illetve a hobbit kórusban is szerepe van Patvaros Máriával, György Szilviával és Nagy Károllyal. A lemezre, így a dalra is jellemző, hogy sok, hosszú, szólózós hangszeres rész van, majd hirtelen váltások. Somlói Ferenc az előző lemezen nem nyújtott valami nagyot: angol nyelven nagyon bizonytalanul énekelt, de a Gyűrűk Ura lemezen egy magabiztos, erős hangról van szó. És pont hobbitnak való.
Hármasban az úton a következő dal már Frodó útját meséli. Itt jelenik meg a tünde kórus, amelynek résztvevői a női énekesek, illetve a Nazgúl, aminek hangját a már hallott Mikus Tamás, illetve a Metal Hammer - jelenleg Hammer World - zenei újság szakírója, Uzseka Norbert adja.
A negyedik szám a Tőr a sötétben. Itt jelenik meg az első, tiszta énekhangú vendégzenész. Aragon lép színre, hangját Kiss Zoltán, a Nemesis együttes énekese adja. Meg kell jegyezni, a hangszeres játék nagyon jó, rengeteg a váltás benne, a gitárba akkordpengetés, riffelgetés, de szólózás is van, a dobtémák pedig változatosak, az egészet pedig a zongora, szintetizátor és vonós hangszerek jól aláfestik.
Az ötödik tulajdonképpen a címadó dal, a jól ismert versbetéttel. A Gyűrűk Ura lágy, népies hangzású, rengeteg akusztikus elemmel rendelkező nóta. A többi kedvelt karakter is megjelenik: Gandalf szerepében Jurásek Balázs, a Demonlord frontembere, míg testvére, Jurásek Dániel Gimliként jelenik meg, aki egyébként a Stainless Steel énekese. Legolas, az elf szerepére Bozsik Patrik került, az Iron Maidnem énekese.
Az ötödik szám a Khazad Dum - Mória bányája. Néhány lemezen láttam, hogy külön vették a két részletet, de hogy hogyan, az jó kérdés. Sok a váltás, a hirtelen stílusváltoztatás a dalban, illetve gyakran változik a tempó is, remekül visszaadva Mória feszültségeit. Kicsit a billentyűstéma szegényes, olyan értelemben, hogy kevés hangeffektet használnak fel - lehetne kicsit változatosabb ezen a téren.
A Galadriel Tükre egy gyönyörű, lírai nóta. Patvaros Mária énekli, mind Galadriel, az egész csak néhány akusztikus gitárra épül, illetve az énekhangra. Mária hangja nagyon passzol az elfekéhez. Mintha egy tünde énekelne mellettem.
A nyolcadik dal, a Boromir halála pedig egy Ayreonszerű, monumentális darab. Rengeteg szimfonikus hangszerrel, egészen komolyzenei hangzással, majd, mikor kell, remek és tiszta énekkel. Én azért Boromirnak adtam volna egy énekes szerepet is, nem csak név szerint említettem volna meg.
Az első CD-t a tempós, inkább power metal nóta, a Vadászat zárja. Itt igazából a hangszereken van a hangsúly, az ének a történetet mondja, mint brillírozik.
A második CD-t pedig a Helm szurdok nyitja. Tünde kórussal indít, illetve kis zongorajátékkal, majd gitártémával folytatja, illetve az énekhangokkal, és gigantikus csata zajával. Az ének nagyon kevés benne, és a tünde kórus egy idő után rendkívül idegesítő tud lenni.
A tizenegyedik dal a Vasudvard bukása. A hobbitok és entek kórusának daláról van szó, vidámabb hangulatú téma, több diadalmas, mint feszült zenei témával, és szintetizátor aláfestéssel.
Ezt a Cirith Ungol követi. Gitárfelcsendüléssel és zongoraszólóval indul, illetve egy kis basszusjáték is hallatszik, majd hirtelen akusztikussá válik az egész, majd újra keményebb zenévé válik. Ez már kicsit heavy metalosabb darab néha, de egészen jó dal. Egyedül Csavardi Samu hiányzik, hiszen a könyvben nagyon fontos szerepe van.
Viszont a java csak most jön: tizenharmadik dalként a Gollam Dala üt a legnagyobbat. Azt a sunyi érzést, illetve az álnokságot, sompolygást nem lehetett volna jobban eltalálni se zenében, se énektémában, ahogy sikerült. Gollam hangját Szendőfi Gábor, az Ideas énekese kölcsönzi. A zongorajáték fenomenális, már csak ezt hallva is inkább a gonoszság jut eszembe, amit a vokál is erősít bennem. Magában is nagyon jó nóta, engem megfogott.
A Titkos Út egy új balladikus nóta. Itt Aragorn és Éowyn "párbeszédét" lehet hallani. Mint általában, a női szereplő hangját itt is Patvaros Mária adja. Újabb folkos, epikusabb hangzású nóta, verze és refrén között éles váltással.
A tizenötödik dal a Minas Tirith. A refrénje nagyon fülbemászó, váltásokkal van tele, diadalmasabb nóta. A dobtéma egész jó, illetve a gitárszólók is jól meg vannak csinálva, nem beszélve az énekről és a zongoraszólóról.
Az utolsó előtti dal a Bátrak Diadalma. Gyors tempójú, valóban diadalmas hangvételű dal.
A záró téma pedig a Végzet Hegye. Rengeteg váltással, akusztikus, népi elemmel vegyítve, brutális befejezésse a lemeznek. Ha a szöveget nézzük, talán még mindig aktuális idézetet találhatunk benne.
A Gyűrűk Ura - Kalandozás Középföldén közel sem hibátlan lemez, viszont Magyarhonban egyedülálló, illetve külföldön se éppen mindennapos jelenség. Külön jó pont, hogy nem az angol szövegeket erőltették, hanem teljesen új, magyar szöveget írtak a régi dalokhoz, amiket kicsit újra is gondoltak egy-két ponton. A minősége a lemeznek nem a legjobb, minden jól hangzik, de nem eléggé. A vendégzenészek többet is nyújtottak, mint szükséges, illetve a hangszeres témák is elég változatosak ahhoz, hogy többször is meg lehessen a lemezt hallgatni egymás után. Sajnálom, hogy ezek után a Cross Borns egy sokkal rosszabb irányba ment tovább. A saját világukba kalauzoló trilógiájuk nem hogy ekkorát nem üt, de jelentős visszalépés zeneileg a Gyűrűk Urához képest.


Értékelés: 91%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése